Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Az elhízás egyre súlyosabb népegészségügyi gond, a felnőtteket és a gyermekeket is érinti – legutóbb májusban tartott konferenciát a témát tanulmányozó európai szervezet Isztambulban. A jelenség hátterében egyaránt megtalálhatók az életmódbeli változások, a mozgásszegény mindennapok és a helytelen táplálkozási szokások. A Bethesda Gyermekkórház dietetikusa, Polonkai Zsófia már a kisgyermekkorúak körében meghatározónak tartja a prevenciót.
Az imádságban elkért megújulás sokkal inkább kötődik a pünkösd üzenetéhez, mint bármilyen társadalmi folyamathoz. Isten Lelke nem a választói akaratokhoz igazodik, hiszen „a szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy”. Aki az egyház megújulását kívánja, az könyörögjék az Úrhoz, kérve a Lélek ajándékát.
A diaszpórában korholással nem lehet közösséget építeni – jelenti ki Fekete Károly. A tiszántúli püspök a közelmúltban Melbourne és Sydney magyar református közösségeiben szolgált. Vallja: a hitvallásos kegyességnek rendkívül erős a megtartóereje! A tavaly a Magyar Református Egyházhoz is csatlakozó Ausztráliai Magyar Református Egyházak Szövetségéről, a fiatalok megszólításáról, a lelki anyanyelvről és az ottani reformátusság jövőjéről is beszél.
A nyári táborok rendezésén kívül a szervezők gondoskodnak a munkatársak lelki és szakmai támogatásáról is. Ennek elemi eszközei a képzések, a lelkiségi alkalmak és a tavaly életre hívott Bárka Akadémia. Évente két szakmai napon olyan kérdéseket járnak körbe, amelyek a gyermekek jóllétéhez, fejlődéséhez és kíséréséhez kapcsolódnak, miközben a stábtagokat, a kísérőket és a szélesebb közösséget egyaránt megszólítják.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
A földrésznyi távolságok Ausztráliában a gyülekezeti életet is átformálják. Egy vasárnapi istentisztelet itt sokszor egész napos program. Van, aki három órát autózik Melbourne-be azért, hogy eljusson a templomba, majd ugyanennyit haza. Ilyen körülmények között az egyház több istentiszteleti helynél: találkozópont, közösségi tér, sokak számára lelki otthon.
Nagy sikert aratott a családunkban kolléganőnk krémpitéje (lásd a húsvéti dupla számunkat). Könnyed, finom kis tésztája és krémje megnyerte az én tetszésemet is, ki kellett próbálnom egy kicsit másképp, más ízesítéssel újragondolva, így született meg ez a kókuszos szelet.
Tömegeket emberi erővel és hatalommal imára parancsolni vagy attól eltiltani sokszor lehetett az évezredek folyamán, a szívünk belső szobájában elmondott őszinte, szívből jövő imádság lehetőségét azonban soha senki sem tudta-tudja elvenni a hívőtől. Isten a történelem ura, mindenható és gyengéden szerető Atya. Arra vár, hogy minden bajunkkal, bánatunkkal, félelmünkkel, bizonytalanságunkkal, kétségünkkel keressük őt, és bízzunk benne.
Krisztus mozgásban van. Visszatér, s ahhoz, hogy meglássuk őt, mint hamarosan, vagyis most és bármikor visszatérőt, fel kell emelnünk a fejünket. Nem a föld kövében rögzült lábnyomra kell merednünk, hanem az ég felhőinek bizonytalan alakú foszlányaiba kell fúrnunk a tekintetünket. A mi életünk a porhoz tapad, ezért van szükségünk a pünkösdre, hogy a Lélek felemelje a tekintetünket.
... olvassuk a római levélben, többen beleütköztek már. Egyeseket kiválaszt és kiemel Isten az emberek, népek közül, másokat pedig elvet? Jákób és Ézsau történetére utal Pál is: „…meg van írva: »Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem«.” A gyűlölet szó itt nem érzelmet, hanem mellőzést, a második helyre tételt jelenti, nem többet. Csak annyit, hogy noha ő az elsőszülött, mégsem ő viszi tovább az áldásvonalat.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.